Markó Attila ellen a bűnvádi eljárás beszüntetését kérte a Bica-ügyben ügyvédje, Eugen Iordăchescu, aki pénteken egy erre vonatkozó beadványt nyújtott be az Országos Korrupcióellenes Igazgatósághoz

Az ügyészek szerint a restitúciós bizottság (ANRP) a reális piaci értékhez képest jócskán túlértékelt telek alapján ítélt meg kárpótlást egy üzletembernek. A bizottság többi tagja mellett Markó Attilát is rendkívül súlyos következményekkel járó hivatali visszaéléssel gyanúsítják.

A tíz vádlott között van többek között az előzetes letartóztatásban lévő Alina Bica is, a szervezett bűnözés ellenes ügyészség (DIICOT) volt főügyésze.

Markó Attila azt állítja, hogy ezen az ülésen nem vett részt, és ennek igazolásaként pénteken fényképeket tett közzé az ülés jegyzőkönyvéről, amelyen nem szerepel neve mellett az aláírása.

Az ügyészség hétfői közleménye szerint a 11 tagú restitúciós bizottság 10 tagja ellen emeltek vádat.

Markó Attila esetében egyelőre nem vetették el a vádakat, az ügyészség arról döntött, hogy elkülönített aktában folytatják a vizsgálatokat, ugyanis a politikust a vádhatóság nem tudta beidézni. A közlemény megállapítja, hogy emiatt nem teljesültek maradéktalanul a perrendtartási szabályok.

Eugen Iordăchescu jó jelnek tekinti azt, hogy a DNA nem kérte Markó Attila előzetes letartóztatását - noha erre a képviselő mentelmi jogának megvonásával lehetőséget biztosított a parlament - sőt, be sem idézte. „Ez arra enged következtetni, hogy az ügyészségnek is komoly kétségei vannak afelől, hogy Markó Attila esetében megalapozott lenne az előzetes letartóztatási kérés" - mondta el megkeresésünkre. Szerinte a Bica-ügyben annyira egyértelmű bizonyítékai vannak Markó ártatlanságának, hogy „azt a vak is látja": nem szerepel Markó aláírása a kártérítés kifizetését elrendelő iratokon.

Kérdésünkre, mely szerint bizonyítékok hiányában mégis hogy történhetett meg az, hogy Markót vádolják, Eugen Iordăchescu elmondta, mivel Markóval közvetlenül nem beszéltek az ügyészek, elképzelhető, hogy valamelyik tanú, vagy kihallgatott személy azt vallotta, hogy ott volt az ülésen, amelyen a kártérítésről döntöttek.

Iordăchescu szerint nem csoda, hogy Markó Magyarország és az Egyesült Államok védelmét kérte, hiszen a néhány napja a Mikó-ügyben született döntés miatt is úgy érzi, igazságtalanság érte. Iordăchescu elmondta, a két ország részéről a Markónak nyújtott védelem például abban merülhet ki, hogy politikai menedékjogot adnak védencének, vagy a két kormány felszólíthatja a román hatóságokat a per tisztázására, és egy érdekektől mentes, az igazságon alapuló ítélet meghozatalára. Védelmet jelenthet az is, hogy Magyarország, illetve az Egyesült Államok nem adja ki Romániának Markót, amennyiben ellene elfogadóparancsot bocsátanának ki a román hatóságok. (forrás: Transindex)