Válaszúthoz érkezett a romániai magyar oktatás, összefogással oldhatóak meg a felmerülõ gondok – jelentette ki Farkas Anna képviselõ azon a rendezvényen, amelyen a húsz évvel ezelõtti brassói könyves-gyertyás felvonulásra emlékeztek. A rendezvény szervezõje a Cenk Alapítvány volt.
„Számos jogot kiharcoltunk az alatt a húsz év alatt, amely az iskoláinkért, a magyar oktatásért szervezett könyves tüntetés óta eltelt, ám félõ, hogy hamarosan nem lesz, aki éljen ezekkel a jogokkal” – mondta Farkas Anna képviselõ, aki ismertette a kvótarendszer kel­tette gondokat. Míg falvakon esetleg megoldható az iskolák finanszírozása, mert a diákok fejpénzét a fa­lusi és kisebbségi státus okán is növelik, szórványvárosainkban nehéz helyzetbe kerül az oktatás. Összevonnák a magyar tagozatokat, noha az iskolák néha messze esnek egymástól. Fennáll a veszély, hogy a felszámolt iskolák diákjainak szülei a központi iskolákba íratnák gye­rekeiket, így a lakónegyedi iskolák mind megszûnnének, a központi iskolák pedig túlzsúfoltak lennének. Az is valószínûsíthetõ, hogy a diákok egy részét ugyanannak az iskolának a román tagozatára íratnák át. Far­kas Anna képviselõ ugyanakkor kijelentette, lehetõség van arra, hogy a polgármesteri hivatalok saját bevételükbõl hozzájáruljanak az iskolák finanszírozáshoz és iskolaalapítványok létrehozására, azok támogatására biztatta a magyar vállalkozókat, szülõket, egyházakat.
Madaras Lázár, az 1990-es könyves-gyertyás felvonulás egyik szervezõje megjegyezte: önmagunk ellen kell folytatnunk az is­­kolaháborút, le kell küzdenünk az önzést, a tunyaságot, vállalnunk kell gyermekeket és fel kell kutatnunk minden magyar gyereket, hogy iskoláink padjai megteljenek.
A rendezvényen bemutatták a Szente László Brassó városi RMDSZ-el­nök által készíttetett filmet a néma tüntetésrõl. Az egykori részt­vevõk beszéltek élményeikrõl. Koritár Károly az RMDSZ mozgósító erejét, a brassói magyarság összefogását, határozottságát emelte ki. Both Csaba elmondta, saját negatív ta­pasztalatából tudja, mit jelent az anyanyelvi oktatás hiánya. Józsa Attila a tüntetésre írt versét olvasta fel, Csató Ferenc pedig arra hívta fel a figyelmet, a magyar iskolák jövõje nem csupán demográfiai kérdés, hanem gazdasági probléma is.