Ghişe magyar „történelmi adósságot” hajtana be

Részletek

Kategória: Erdély

Találatok: 1637

Ioan Ghişe brassói független szenátor azt javasolja, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat a Romániát megillető külföldi „történelmi” adósságok behajtása érdekében.

A volt brassói polgármester azt állítja, hogy Németország, Oroszország és Magyarország tartozik Romániának, a „történelmi adósságok” behajtása érdekében pedig a kormányt erre felhatalmazó törvényre van szükség.

A román közbeszédben nemrég jelent meg egy a nationalista román média által népszerűsített, egy Svájcban élő román, Radu Golban tézise, miszerint Németrország közel 19 milliárd euróval tartozna Romániának. Felelős román politikusok, köztük Vasile Blaga, a Román Nemzeti Bank ezirányú közleményére hivatkozva,  abszurdnak és teljesen légbőlkapottnak tartják Golban állítását.

A többségi közbeszédben régi téma a „moszkvai román kincs” visszaszerzése, azoké a vagyontárgyaké, melyeket az I. világháború idején menekített Moszkvába a háborúban vesztesésre álló román kormány a Központi Hatalmak által nagyrészben megszállt Regátból. Állítólag 93 tonna arany, műtárgy stb. került az akkor még szövetséges Moszkvába, amelynek katonái a moldovai fronton életük árán védték Románia területét. A háború végén azonban az ismét mozgósító Románia hátbatámadta egykori szövetségesét, elfoglalta a bolsevik forradalom és polgárháború miatt meggyengült országtól Besszarábiát. Ezzel és a II. világháború során a Szovjetuniónak okozott tetemes károkkal, orosz indoklás szerint, Románia elvesztette minden jogát a kincsre, a téma többé nem időszerű. Mi több, orosz részről egy 300 tonna aranyra és nagyösszegű pénzbeni kártérítésre vonatkozó ellenkövetelés is megfogalmazódott, ez pedig egy ideig lehűtötte a román kedélyeket.

A budapesti Gozsdu-udvar (a fotón), Emanoil Gojdu (Gozsdu Manó) neves macedoromán származású ügyvéd „hagyatékának” az ügyét a két állam több államközi szerződésben véglegesítette, kölcsönösen lemondva az egymás iránti vagyonkövetelésről. A hét épületből és az azokat összekötő hat udvarból álló komplexumot 1900-ban kezdte terveztetni, majd két évvel később Czigler Győző tervei alapján építtetni a Gozsdu Manó által létrehozott Gozsdu Alapítvány. A sokáig az alapítvány által kezelt Gozsdu-udvart először 1952-ben államosították, s ezt az állapotot a Románia és Magyarország között, 1953-ban megkötött államközi megállapodás is szentesítette. Legutóbb a Medgyessy-kormány ment bele abba, hogy egy közös, román-magyar alapítvány székhelye legyen a Gozsdu-udvar, de ezt az államközi megállapodást az ortodox egyház nyomására, Romániában nem ratifikálták. A Gozsdu-udvart 1999-ben a VII. kerület izraeli befektetőknek értékesítette.

A Gozsdu-udvar ügye gyakorta felmerülő, egyben feszültségkeltő téma egyes, politikai népszerűséget hajhászó politikusok, továbbá szélsőséges román szervezetek részéről. (brasso.ro)

A román Gozsdu Manó díszmagyarban, Barabás Miklós festményén:

• < Előző
• Következő >