Kacérkodás a Teremtõvel

Kacérkodás a Teremtõvel

A 2013-as Nobel-díjak


Ezekben a napokban nevezik meg a díjazottakat, majd december 10-én ünneplik õket a svéd fõvárosban. Az érdeklõdés nagy, az angliai fogadási irodákban egyre fokozottabb a feszültség, az irodalmi Nobel kategoriában a norvég Fosséra és az amerikai Austerre fogadnak a legtöbben, csütörtökön válik el…

   E sorok írásáig az orvosi és a fizikai Nobel-díjasokról tudunk, mindkét díjjal az egyre kisebb elemekhez, az teremtés egyre titkosabb zugaihoz  jutunk: az orvosi Nobel-díjat a sejt szállítórendszerének a leírásáért kapta két amerikai és egy német tudós (James Rothman, Randy Schekman és Thomas Südhof). A szakemberek úgy magyarázzák, hogy mint ahogyan egy nagyvárosban jól kell mûködnie a közlekedésnek, hogy az áruk meg az emberek a kijelölt célba találjanak, ugyanúgy az emberi testben fontos, hogy a ”szállítmány” célhoz jusson, hanem krízishelyzet áll fenn az idegrendszerben, a vércukor szintjében például.

   A fizikai Nobel-díj még kisebb egységekhez vezet. A hatvanas években hat tudós is feltételezte egy olyan részecske meglétét, amelyiket végül Higgs-részecske vagy Higgs-bozon névvel a hatok egyikérõl neveztek el, s a felfedezés magyarázza, hogyan van anyag az univerzumban. Milyen mechanizmus az, ami tömeget ad az elemi részecskéknek. Ötven évig mindössze elméletben létezett a bozon, tavaly bizonyították a létezését a Genf melletti nagy és költséges hadronütköztetõ kísérleteivel.

   Éppen ezért úgy gondolták, hogy a genfi csoport is részesül a díjban, továbbá hogy mind a hat elméleti fizikus kiérdemli azt. Viszont a Nobel-díj szabályzata szerint egy díjat csak három személy kaphat, így esett  választás két európaira, a brit Peter Higgsre és a belga Francois Englertre, az amerikaiak nagy csalódására – valószínûleg azért õk ketten kapták, mert idõrendi sorrendben õk az elsõk. Sõt: az a helyzet, hogy annak ellenére, hogy a részecskét Higgsrõl nevezték el, tulajdonképpen Englert írt elsõnek a jelenségrõl, hogy errõl a belga mit gondol, nem tudjuk, nem szívesen nyilatkozik.

   Higgs meg egyáltalán nem volt elérhetõ. Mobilja nincs, a neki vásárolt számítógépet az unokája használja, sejtik, hogy valahol Skóciában húzza meg magát, talán éppen azért, hogy az újságírók ne érjék el… Pedig nincs mit szégyellnie: sokan úgy tartják, hogy ez minden idõk legnagyobb felfedezése, egyesek ezt a meggyõzõdésüket szavakban úgy fejezik, ki, hogy ”isteni részecské”-rõl (God particle) cikkeznek. Higgs tézise sokáig annyira újszerû volt, hogy nem tudták elfogadni, hosszú ideig azért hívták a brit tudóst tudományos konferenciákra, hogy kinevessék az elméletét…

 

Gergely Tamás, Stockholm

Nincs engedélyezve a hozzászólás.

Presets
Main Style
Patterns
Accent Color
Apply
 

joomclub.net