Esélytelen az összefogás?

Részletek

Kategória: Erdély

Találatok: 1000

Politikai elemzők szerint valószínűtlen, hogy 2015-ben megegyezzenek egymással az erdélyi magyar politikai szervezetek. Az erdélyi magyar politikai közéletet az RMDSZ uralja, amely az utóbbi választásokon a magyar szavazatok mintegy nyolcvanöt százalékát szerezte meg. Tőkés László szorgalmazza az összefogást.

Bakk Miklós politológus úgy véli: az erdélyi magyar pártok összefogása továbbra is morális fogantatású eszme marad. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára elmondta: a javaslat többször is megfogalmazódott az elmúlt évek során, egyszer pedig intézményesítési kísérletre is sor került az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum formájában, azonban ez is rövid életűnek bizonyult.
Bakk Miklós úgy látta, hogy az összefogásra való képtelenség oka a pártok kisebbségi, etnikai jellegében keresendő. "Versenylogikájuk az erdélyi magyar szavazóbázis egymás közötti újrafelosztására, és nem annak valamilyen, más szavazók irányába mutató bővítésére irányul" – magyarázta a politológus. Megállapította: az összefogást mindig az szorgalmazza, aki a magyar-magyar versenyben vesztésre áll.

A BBTE tanára szerint az erdélyi magyar-magyar versenyt jelenleg az is élezi, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kilépett a kormányból, és ellenzéki szerepét alakítva azt fontolgatja, hogy változtasson az erdélyi magyar társadalmat demobilizáló eddigi attitűdjén. Elképzelhető, hogy a jövőben olyan mozgósító eszközökkel is élni kíván, amelyeket az utóbbi évtizedben az ellenzéke szorgalmazott. Ezek sorában a tüntetésszervezést említette.
"A verseny most már nem csupán az autonómia céljának hiteles képviseletéért, hanem a mobilizációs újításokért is folyik" – véli a szakember. Hozzátette: talán a közös vitafórumok megteremtése lenne a reálisabb cél, de ezt a civil társadalom és a média tudná kikényszeríteni az erdélyi pártokból.
Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója azért nem látja valószínűnek az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek megegyezését, mert semmilyen kényszerítő tényező nem tereli őket a megegyezés felé. Kifejtette: legközelebb 2016 nyarán tartanak választásokat Romániában, de ezek önkormányzati választások lesznek, amelyeken a magyar pártok versenyezni szoktak egymással.
A szociológus azért tartaná szükségesnek "valamiféle közös platform" kialakítását, hogy ezáltal ki lehessen iktatni a versenyhelyzet káros hatásait. Megemlítette, hogy 2012-ben a kolozsvári önkormányzatban is elveszett egy magyar mandátum a magyar-magyar verseny miatt.
Horváth István szerint a kis pártokat az a tényező is az összefogás fele tereli, hogy egyre nehezebben tudják biztosítani a finanszírozásukat, de "a labda az RMDSZ térfelén van, a szövetség pedig egyelőre kivár". Ezt azzal magyarázta a szociológus, hogy a szövetség áprilisban tartja a tisztújító kongresszusát, és elkezdődött a belső hatalmi körök átalakulása. Az elemző úgy látja, amíg ez a folyamat be nem fejeződik, az RMDSZ-nek aligha van arra energiája, hogy a vele versenyző kis pártokkal is foglalkozzék.
Horváth István a megegyezés ellen ható tényezők között említette, hogy a felek hosszú ideje ellenfélként határozzák meg egymást, a megegyezési kísérletek pedig rendre kudarcba fulladtak.
Az erdélyi magyar politikai közéletet az RMDSZ uralja, amely az utóbbi választásokon a magyar szavazatok mintegy nyolcvanöt százalékát szerezte meg. Az RMDSZ ellenzékeként megalakult Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt a fennmaradó tizenöt százalékon osztozik. Hatással bír továbbá az erdélyi magyar közéletre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. Utóbbi a székelyek közképviseleti szerveként határozza meg magát. (MTI/MH)

• < Előző
• Következő >